különc

Ünnep, már megint?



Igen, Ünnep.

A hétvégén ünnep van. De ez valahogy más. Benne van a munkahelyi naptárakban, hogy a hétfő hivatalos munkaszüneti nap, ovikban-iskolákban tanítási szünet van, de valahogy mégis más. 

Mi lehet ennek az oka? Miért nincsen a Pünkösdnek helyes kis- vagy nagy emblematikus figurája, miért nem árasztják el a boltokat az „ezt vedd-ezt vidd Pünkösdre annak, akit szeretsz és annak, akitől azt szeretnéd, hogy szeressen” jellegű termékek. Miért nincsen pünkösdi dekoráció vagy hagyományos, illetve annak nevezett és a modern szakácsművészet által újra felfedett csak ekkor, de ekkor nagyon, elkészítendő ételsor. Nincs - ez az ünnep valahogy más.

Itt maga a frisszöldszépségesszép ruhájába bújt természet a dekoráció, és ha valaki ünnepel, azt megteheti maga, a saját hagyományai szerint. Még nincs meg rá a „média kotta”. Vagy vannak helyek, s egyet én személy szerint is elég jól ismerek, ahol sokan osztozhatnak abban az érzésben, amit ez az Ünnep jelent. Hogy van-e ebben bárkinek is gazdasági előnye – biztosan van, de amikor viseletben (értsd: hagyományos népviseletben) elindulnak az emberek és szekérrel, lóval, gyalog  - van, hogy napokon keresztül vándorolnak - s viszik a falujuk zászlaját azért, hogy áldást kérjenek rá, az valahogy más.

Nekem a legnagyobb élményem mindig a napfelkelte várás volt, de az egésznek megvolt a hangulata. Mert azért tudjuk, hogy minden ünnep mélyen gyökerezik a közös kultúrában, de számomra ilyen tisztán egyikben sincs jelen a természeti népek és a keresztény világ egysége. Igen megvolt a hangulata akkor, amikor tilos volt és kunszt volt ott lenni, és megvan a hangulata most, amikor már könnyedén vonattal vagy autóval is el lehet ide zarándokolni, s mégis van, aki a hagyományos gyalogot választja. Szép látni a sok tarka egyszerre egyesítő és megkülönböztető népviseletet (mert a búzakék a Felcsíki, a fekete piros a Damokosi) és azt a sok és sokféle embert, aki erre a zarándoklatra adja a fejét.

Nem kívánom, hogy az üzlet még közelebb furakodjon ehhez a Naphoz, inkább maradjunk meg ennél a népszerűségi szintnél.

Kívánom mindenkinek, hogy lehetőségeihez képest használja ki az Ünnepet, élvezze a szerettei társaságát!

De ha valaki többre vágyik, próbálja ki a Csíksomlyói búcsút.

További infók itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCnk%C3%B6sd

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Salvator-k%C3%A1polna


és ami a gyerekeknek is érdekes lehet:

http://www.legendarium.ro/a-csiksomlyoi-kegyszobor

 lejegyezte: ebi

kép: pixabay

 

Tovább
0

kendő, ami öltöztet



Tekerem? Hurkolom? Megkötöm?

... Avagy 20 ötlet kendőkhöz

A kendők és sálak rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. Roppant jó kiegészítő télen, tavasszal, ősszel de a leheletnyi selyemsálak még a hűvösebb nyári napokon is beleférnek. Egy egyszerű, egyszínű öltözéket könnyedén fel lehet dobni egy jópofa, színes sállal.

A magam részéről az élénk, erőteljes, mintás darabokat éppúgy kedvelem mint az egyszínű, de az anyagában nagyszerűeket. Egy kellemes tapintású sál egész nap simogatja, nyugtatja a bőröm. Rengeteg sálam és kendőm van a szivárvány majdnem minden árnyalatában: van pasztell rózsaszín virágos, élénk zöld barna pöttyökkel, csokoládé barna és kapucsínó barna változó árnyalatokkal, kék és fehér csíkos matróz style, és nagyon-nagyon sok egyszínű, fehér és fekete több is. Kiegészítőnek sem utolsó a sál vagy a kendő. Sokszor választom kosztümhöz, üzleti megjelenéshez, de akár sportosabb öltözékhez is. Télen pedig le nem szakad a nyakamból a vastag kötött sálaim egyike.

Nagyon örültem, amikor a hagyományos, hosszú sálak mellé megérkeztek a körsálak. Egyszerűségük azonnal levett a lábamról. Nem kell pakolgatni a végét, nem csúszik le, nem kell megkötni, csak belebújik az ember, majd körbekanyarítja még egyszer vagy kétszer, ha szükséges, és kész is.

Találtam néhány egyszerű de nagyon ötletes módot a kendők, sálak viselésére. Íme 20 különböző ötlet, mert a változatosság gyönyörködtet:

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, megtettem már a kalapok és a divat trendek bejegyzésben is de talán nincs haragérte ha elismétlem: legyetek bátrak a színválasztásban és viseljétek a sálakat annyi különféle módon amennyit csak ki tudtok találni (vagy el tudtok lesni) és állandó tanácsom: legyetek színesek és formabontóak a saját ízlésetek határain belül (vagy egy picit azon túl is ;-) )

lejegyezte: pannik

kép: pixabay, pinterest

Tovább
0

Divattrendek – mit kezdjek veletek?



“Mit vegyek fel??? Nincs egy rongyom sem!“ 

Higgadt, de határozott válaszok a páromtól, hangulatától függően: 

- “Kincsem, nem bántásból mondom, de zsúfolásig van az összes szekrény, komód és fiók a ruháiddal és cipőiddel, ha mától számítva fél évig nem mosnál, akkor is lenne tiszta váltás ruhád :D”

- „ Ha vásárolni mész, szólj kérlek, mert új ház is kell 3 gardróbbal és egy cipőgarázzsal”

- „Csak akkor vehetsz újakat, ha kidobsz néhány régi cuccot (dörmögve az orra alatt: mondjuk azokat, amik legalább 4 éve nem voltak rajtad egyszer sem)”

Biztos vagyok benne, hogy a nyitó mondat legalább egyszer, többé-kevésbé ebben a formában elhagyta már minden nő száját tekintet nélkül nemzetiségre, korra, származásra, anyagi körülményekre. 

Gyakran előfordul velem is, hogy éppen semelyik szoknyám nem passzol a kiválasztott felsőhöz, de olyan is van, hogy nem találok megfelelő színű kiegészítőt vagy egyáltalán nem találok hangulatomhoz illő darabokat a gardróbban. Na ilyenkor van az, hogy “nagy duzzogva” nyakamba veszem a butikok, divatüzletek sorát és keresek, kutatok, válogatok, próbálok - órákon át.


A vásárlásban nem csak a zsákmány (megvett ruhák, cipők) hazacipelését élvezem, hanem a lehetőséget, hogy találhatok valami egyedit, különlegeset egy tutiszuper darabot, ami tökéletesen áll rajtam, mindenhez illik és amiben jól fogom magam érezni. Ugye mennyi szempont tolong egy ruhadarab kiválasztásánál? A szempontok egymással versenyezve próbálnak rávenni arra, hogy valamelyikük javára döntsek. De én szeszélyes vagyok, és általában a hangulatom vezérel. 

Nekem a divat és a trendek nem sokat mondanak, nem igazán érintenek meg és nem követem tudatosan a legújabb formák és színek kavalkádját. Bár ez sem teljesen igaz, mert idén is megnéztem mi a felhozatal, mit kínálnak a 2014-es tavaszi-nyári kollekciók a különböző üzletekben. Egy azonban biztos: a fantáziámat nem mozgatja az éppen aktuális irányzatok egy az egyben lemásolása. Annyit érzékelek a szezonális trendekből, hogy értelemszerűen abból tudok választani, amit kínálnak, és ha az tetszik, akkor megveszem, ha nem akkor semmiféle trendi irányzat nem köthet gúzsba. 

Szeretem a színeket és szeretem az extravagáns egyedi formákat is. Például az idei tavasz kék és barna árnyalatai igazán tetszenek. A matrózkék, acélkék,  anilinkék, valamint a barokksárga, bársonybarna, capuccinobarna és kenderszín  egymással kombinálva és önmagukban is bejönnek nekem. Például egyszínű, melegebb harisnya, színben hozzá illő sállal és karkötővel fekete rövid nadrággal, felsővel és magas sarkú bokacsizmával, ez igazán én vagyok. De a tavaszi-nyári kollekciókban kínált, mell alatt véget érő felsők, a szivárvány minden színében virágokkal díszített nadrágok, és a három mérettel nagyobbnak láttató pólók, hát ez nem én vagyok. A divatban az a jó, hogy örökkön örökké mozgásban, változásban van, akárcsak mi magunk. Továbbá rendszeresen visszanyúl a meglévő formákhoz, színekhez. 

Hiszem és vallom, hogy nem a divatrendek határozzák meg az öltözködésem, hanem én magam határozom el, hogy mi tetszik és mi nem az aktuális irányzatokból és kínálatból. Bátorítom minden nőtársamat, hogy legyünk kreatívak és bátrak, színesek és egyediek az öltözködésben, mert szerintem hatással van a közérzetünkre, önbizalmunkra és ezáltal a környezetünkben élő szeretteinkre is.

Jó vásárlást és próbálgatást Mindenkinek!

lejegyezte: pannik

kép: pixabay

 

Tovább
0

Ej, mi a kő?



Nem, nem csak egy egyszerű ásványi anyag, melynek elsőre látszik. Nagyon sok arca van.  Használjuk bátran!

Írjunk rá betűket, szavakat! Ily módon is hagyhatunk üzeneteket a családtagoknak:

 
Nekem nap mint nap szívmelengető látvány a lányom-fiam által megfestett “varázskövek” sora, melyek a munkahelyi monitorom előtt kuporognak, színesítve napjaimat. A gyerekenek nagy öröm ilyenképpen nyomot hagyni:

De a lakberendezésben sem elvetendő dolog a kő!
Készülhet belőle képkeret:

 
Vagy akár kép is:

Sőt mutathatja az idő múlását:

vagy a szél járását, ha fellógatjuk:

Készülhet belőle lábtörlő, kádkilépő és szőnyeg a nappaliba:

De a falat is dekorálhatjuk vele kinn és benn egyaránt:

A konyhaasztalon remek alátét lehet a forró edényeknek:

A hűtőbe téve pedig elveheti a kedvünket a nassolástól:

Készülhet belőle zöld növény:

Akaszthatunk rá ruhákat:

És esős-unalmas napokon akár játszhatunk is vele:

De ha jó az idő, irány a kert, melyet a kövekkel még szebbé varázsolhatjuk:

Mielőtt álomra hajtjuk fejünket, a hangulatvilágítást is vigyázhatják:

lejegyezte: vica
forrás: pinterest, pixabay 

Tovább
0

Hogyan csomózd? (nem csak férfiaknak)



Vajon miért utálják a férfiak a nyakkendőt és ki találta ki, hogy hordaniuk kell, ha egyszer ők maguk ennyire nem szeretik? 

 Sajnos a válaszokat nem tudom, de azt igen, hogy 10 öltönyös, nyakkendős kollégámból 9 utálta, és alig várta, hogy munka után a hátsó ülésre dobhassa. Olyan is volt, aki a fiókjában tartotta, és csak akkor vette fel, fintorgások közepette, mikor ügyfélhez indult tárgyalni. 

Hölgyeim és Uraim, tisztelettel kérdezem, tudnak Önök nyakkendőt kötni? Én azt gondolom magamról, hogy tudok. De, ha sokáig nincs rám szükség, néha azt sem tudom, hogy kezdjek hozzá. Nekifutok lelkesen, majd bosszankodva nézem a gubancot amit létrehoztam. Aztán újra és újra összegubancolódik de néhány próbálkozás után általában sikerül valamit alkotni, azaz megkötni a nyakkendőt. Olyan ez mint a biciklizés, végleg nem lehet kitörölni, de azért jó ha edzésben van az ember.


Nekem nagyon tetszik, ha egy férfi nyakkendőt visel a megfelelő alkalomhoz. Roppant elegánsnak, vonzónak és megnyerőnek találom. Szeretem, ha a párom megkér rá, hogy én kössem a nyakkendőjét. Bensőséges és szexi egy férfi nyakán és mellkasán matatni, rendezgetni, csinosítgatni. 

Zárójelben jegyzem meg, amellett, hogy tetszik a nyekkendő (férfiakon), ez az egyik kedvenc szavam a nyelvújítás korából, amikor is nyaktekerészeti mellfekvenc névre keresztelték. Mindig nevetnem kell, ha eszembe jut, és nem is értem, de tényleg, hogy miért nem ment át a köztudatba és olvadt be a hétköznapi használatba ez a szó??? :D

Sokféle nyakkendő kötési technika létezik, nekem a windsor kötés a kedvencem, mert ezt találom a legelegánsabbnak és legszebbnek. Szuper kis segédletek keringenek az interneten, hogy egyik-másik csomót, hogyan is kell létrehozni. Összegyűjtöttem néhányat azok számára, akik bizonytalanok vagy nem ismerik a különböző fortélyokat. Íme néhány javaslat a teljesség igénye nélkül: 

- Klasszikus (kis csomó) 


- Windsor (királykötés vagy dupla-kötés) 
 

- Fél Windsor

- Különleges nyakkendő kötés – mint egy fonás – kizárólag haladóknak. Ez már igazi műalkotás, de azt hiszem nem lehetetlen elkészíteni. Lépéseit itt láthatjátok.

Mit gondoltok, vajon a csokornyakkendő divatja múlt? Régimódi? Vagy elegáns és különleges? Nekem két teljesen különböző kép jut róla eszembe. Vagy bohócokat képzelek magam elé, hatalmas sárga csokornyakkendőben rikító piros pöttyökkel, vagy egy magasan kvalifikált parti, szmokingos üzletembereit látom, fekete csokornyakkendőben feszengeni az estélyiruhás párjaik oldalán, pezsgővel a kezükben. Mindkét kép láttán mosolyogni támad kedvem, tehát a csokornyakkendő vicces és vidám számomra.

Végezetül pedig elárulhatom, hogy nő létemre én magam is hordok nyakkendőt. Van például egy rózsaszín nyakkendőm amit egy világosabb árnyalatú, szintén rózsaszín inghez szoktam felvenni szürke nadrágkosztümmel. Hogy miért teszem ezt? Talán polgárpukkasztásból, vagy csak azért mert tetszik és nem akarok kimaradni azokból a dolgokból amiket a férfiak viselhetnek mi nők meg nem, vagy mindkettő. De leginkább azért hordom (néha) mert egyedi és extravagáns.
 

Lejegyezte: pannik

kép: pixabay

 

Tovább
1

különc

blogavatar

Attól különc ez az oldal, hogy, nem ma kezdtük. Gombolyítottuk sokáig a selyemgubancot. De újrakezdtük. És attól is különc, hogy most mi kérdezünk. És válaszolunk is. De ez csak a mi válaszunk és örömmel vesszük, ha ránk kattantok ;)

Utolsó kommentek